Folyamatos megújulás, és egységes fellépés- ez a titka a hazai dalszerzők egyesülete hatékonyságának. A hazai dalszerzők és szövegírók jelenlegi helyzetéről Bíró Zsolttal, a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesületének elnökével beszélgettünk.
Hogyan állt a hazai dalszerzők és szövegírók helyzete 2018-ban?
Azt gondolom, hogy egyre erősebb a hazai színtéren a magyar zene. Pár éve sok magyar produkció angol nyelvű dalokat írt, mert de mára ismét nem ciki magyar zenét hallgatni.
Miért érdemes csatlakoznia egy dalszerzőnek az Egyesülethez?
Többek között azért, mert bár közhelyesen hangzik, de közösen sokkal többet érünk el, mintha egyedül próbálná valamelyikünk érvényesíteni a jogait. A Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesületének megalakulása után az olyan jogkezelők mint az Artisjus vagy az EJI, de a MAHASZ is egyből nyitott volt a javaslatainkra, mint az előtt, amikor egyenként, egymástól függetlenül kerestük meg őket az ötleteinkkel.
Tudsz mondani példát olyan javaslatra, ami végül beépült a gyakorlatba?
- Az egyik ilyen ötletünk az a digitális felület volt, amin keresztül bármikor tudják ellenőrizni a szerzők a játszási jogdíjak helyzetét. Korábban papíralapú kimutatást a jogkezelőtől, hogy épen mennyit kerestünk. A javaslatunk alapján jött létre azt a platform, ami egy e-bank-szerű felületen keresztül mutatja a rádiók, tévék, koncertek játszási adatait, és persze azt is, hogy ebből mennyi jut a szerzőnek.
Az elmúlt évtizedekben sokszor felmerült az a vád, hogy a szakmabeli szerveződések belterjesek, és nehezen fogadnak be kívülről érkezőt. Kik jelentkezhetnek az Egyesületbe?
- Minden dalszerzőt és szövegírót szívesen látunk, kortól és nemtől függetlenül. A csaknem 200 fős tagságunkban megtalálhatóak ikonikus figurák, és az új generáció tagjai egyaránt, és persze stílustól függetlenül szinte minden szegmens képviselteti magát, a popzenétől a rockon át az elektronikus szcénáig. Egyetlen kitétel, hogy a könnyűzenei műfajban kell hogy alkosson. Ennek egyszerű oka van, a komolyzenének idehaza már van egy hasonló egyesülete, és értelemszerű volt, hogy nekünk is legyen egy hasonló érdekképviseletünk.
Egy fiatal, pályakezdő dalszerző számára az érdekképviselet mellett mit tud nyújtai az egyesület?
A terveink között szerepel, egy átlátható több pontból álló kvázi kezdőkészlet, ami lépésről lépésre megmutatja, hogyan induljon el egy fiatal dalszerző a pályán úgy, hogy még akaratlanul se sértse a szerzői jogi előírásokat, de tisztában legyen a jogaival is. Ez nem csak a fiataloknak szól, ismerek olyan zeneszerzőt, aki több évtizedes pályafutással a háta mögött nem volt tisztában azzal, hogy neki kell lejelentenie az Artisjusnál a dalait, ha abból pénzt szeretne látni.
A kétezres években az illegális letöltést tartották a zeneipar sírásójának. 2019-ben mi jelenti a legnagyobb kihívást a hazai dalszerzők számára?
- Egyértelműen az online platformok. Az elmúlt évtizedben a letöltések hatására megváltozott a zeneipar. Az online streaming szolgáltatások és több más digitális lehetőség mellett viszont a közösségi médiafelületek jogdíjfizetési magatartása jelenleg is problémát okoz. Sok a félreértés a témában, főleg az influenszerek vádolják azzal a zeneipart, hogy “fizetőssé” akarják tenni az internetet. Ez egyáltalán nem igaz. Ha valakinek fizetnie kell, akkor az a Facebook, a Google és azok a platformszolgáltatók akik a kreatív tartalmakból hasznot húznak. A kreatív tartalmak alatt pedig nem csak a zenét, hanem más tartalom-előállítókat, így például a vloggereket is értjük.
Figyelitek a nyugati trendeket? Láttok olyan példákat amelyeket itthon is sikerrel lehetne alkalmazni?
Az Egyesület több tagja rendszeresen jár külföldi szakmai fórumokra, workshopokra, ahol rengeteg tapasztalatot szerzünk. Külföldön már bevált módszer, de idehaza is egyre több példát látni azzal kapcsolatban, hogy a zeneipar különféle szakterületei - managementek, rádiók, tévék, online felületek, fesztiválszervezők - összehangoltan működnek az előadókkal és szerzőkkel kapcsolatban.
Miért tartjátok fontosnak a fiatalabb dalszerző generáció bevonását az egyesületbe?
Az Egyesület tagsága javarészt középkorú, több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberekből áll. Szükség van a folytonos megújulásra, és arra a szemléletre amit egy fiatalabb generáció hoz magával. A tagság ingyenes, és nem jár semmilyen kötelezettséggel, de hiszem azt, hogy együtt sokkal hatékonyabbak vagyunk.
