Márciusban szavazta meg az Európai Parlament a szerzői jogi szabályozás tervezett módosítását. A döntés megosztotta a netes platformok szereplőit: egyes rendelkezései veszélyeztetik az internet szabadságát. Mit jelent az EP mostani lépése, és milyen hatással lehet a hazai könnyűzenére? Czutor Zoltánnal, a Belmondo főnökével, a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesületének elnökségi tagjával beszélgettünk.
- Miért tartjátok fontos lépésnek a mostani döntést?
- Ezidáig lehetetlen volt bármilyen jogi igényt érvényesíttetni a tartalom, és internetszolgáltatókkal szemben. Mindezt annak ellenére, hogy az elmúlt két évitzedben ezek a cégek szemel látható, hatalmas bevételre tettek szert főleg a zeneipar segítségével. A moziipart nem igazán rengette meg az internetes forradalom, mivel a kamerával moziban felvett kalózfilmek minősége nem hozta azt a minőségi élményt mint amit egy zenefile megosztásával simán reprodukáltak a tartalomszolgáltatók. Ezek a társaságok rendszerint azzal bújtak ki a jogdíjfizetés alól, hogy ezeket a platformokat “safe harbour”-nak, azaz biztonságos kikötőnek hívott törvényi környezet mögé bújtatták. Ennek az volt a lényege, hogyha te - pusztán bemondásra - nem tartalomszolgáltatóként, hanem platformszolgáltatóként definiáltad magad, akkor semmilyen díjfizetése nem vagy kötelezhető.
- Kik éltek ilyen kifogásokkal?
- Például a YouTube, ami a mai napig csak a töredékét fizeti a művészeknek annak ellenére, hogy az értékesebb, népszerűbb tartalmakhoz csatolt reklámkampányokból irgalmatlan méretű bevételük származik.
- Mikor jegyezték a legutolsó idevágó szabályozást?
- Döbbenetes, de az első internetszabályzó törvényeket 1996-ban hozták meg, és azóta is érvényben van.
Gondoljunk bele, a jelenlegi technológiai fejlődés mellett, egy 23 évvel ezelőtt meghozott szabályrendszer érvényes. Ez olyan, mintha a jelenlegi közlekedési rendszerre az 1800-as évek végén meghozott szabályrendszert és protokollt alkalmaznánk.
- Az uniós döntéssel egyidőben terjedt el hogy akkor most letiltják a mémeket, és más vicces tartalmakat. Hogyan lehet észszerűen rendet tenni az interneten?
- Mi a kezdetektől fogva vonakodtunk attól, hogy bármit is betiltassunk. Volt a hazai kiadók által kezdeményezett torrentoldalak, és a YouTube-elleni harc, de például a franciák is hoztak egy hasonló módon szigorú tiltást. Szerintem ez nem vezet célra, rendkívül kontraproduktív és értelmetlen volt. Az elejétől fogva a megegyezésre kellett volna törekedni. Be kell látni, hogy ami nincs fenn az interneten, abból nem lehet pénzt csinálni sem. Olyan törvényi környezetet kellett volna teremteni még az elején, hogy ha valaki láthatóan pénzt keres más szellemi termékének a felhasználásával, akkor jogdíjfizetésre legyen kötelezhető. Ez a világon mindenhol így működik. A kereskedelmi rádiók is azért fizetnek jogdíjakat, mert ha nem játszanának jogdíjköteles zenét, akkor a kutya nem hallgatná őket. Ezt a szisztémát kellett volna alkalmazni már a kezdetektől, de mivel az internetszolgáltatásban hatalmas pénz van, ezért ezeknek a cégeknek a gazdasági és lobbiereje is jóval erősebb és hatékonyabb mint a művészeké.
- Ez érthető, de mi a helyzet az influenszertartalmakkal, és a mémekkel?
- Nagyon fontos eloszlatni pár téves aggodalmat. Ezek egyetlen okból keltettek pánikot: a Google rengeteg energiát ölt abba, hogy fizetett megjelenések, és egyéb, fals információkat tartalmazó cikkek segítségével félrevezesse a közvéleményt. A Google lobbierejét mi sem bizonyítja jobban, hogy mintegy 15 ezer fake civil emailcímről bombázták az EP-képviselőet, hogy ne fogadják el a határozatot.
- A magyar EP-képviselők hogyan álltak az ügyhöz?
- Azon kevés témák egyike volt ez, ami pártállástól függetlenül a legtöbb magyar uniós politikus szimpátiáját elnyerte, és beálltak az ügy mögé. Igaz volt némi dilemma, hiszen a fentebb említett kamu emailek őket is elérték, és hát a saját választópolgáraival senki sem menne szembe szívesen.
- Hogyan indult meg a jelenlegi változás?
- Három évvel ezelőtt az Unió is rájött ara, hogy a bevételeinek szemmel látható része, mintegy 3-3,5 százaléka a jogdíjakhoz kötött tevékenységekből származik, aminek jelentős részét a Google és a Facebook egyszerűen kilapátolja Európából. Így már Brüsszelben is úgy látták, hogy lépni kell az ügyben, mert ez így tényleg nem mehet tovább. Bár egy korábbi verzióját a beadványnak visszadobták, most viszont úgy néz ki, hogy két éven belül az unió minden országában életbe léphet a szabályozás.
- Mi a törvény lényege?
- A most meghozott határozat értelmében az internet és tartalomszolgáltatóknak méltáyos árat kell fizetnie a jogtulajdonosoknak. A határozat visszamenőleg nem érvényes, de két éven belül minden tagországnak alkalmaznia kell a törvényt. Érdekesség, hogy korábban a téma kapcsán oly’ hangos lemezkiadók most ebben az esetben csöndben vannak. Ennek az az oka, hogy nekik még korábban sikerült kialkudniuk a streamingszolgáltatóknál és a YouTubenál egy olyan megállapodást, aminek mi már a felével elégedettek lennénk. Hogy ez miképpen sikerült nekik, azt máig nem tudom, de ha kiderül, az mindenki számára tanulságos lehet. Valahol vicces, hogy azok a szolgáltatók dealeztek le a lemezkiadókkal, akinek a segítségével ma már szinte nincs is szükség a lemezkiadókra.
- Mit tanácsolsz azoknak a szerzőknek akik szeretné a digitális jogkezelésüket jó kezekben tudni?
- Csatlakozzanak hozzánk, a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesületéhez, ahol egy hatékony szakmai érdekképviseletet nyújtó közösség részei lehetnek.
