Milyen változásokat hozhat egy tisztújítás az Artisjusnál? Mi lassította a fejlődést, és hogyan hatott ez a jogdíj kezelő működésére? A Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete által delegált Artisjus-elnökség új tagjával, Tabár István zeneszerző producerrel beszélgettünk.
A legutóbbi tisztújításon a Dalszerzők egyesülete 12 tagot delegálhatott az Artisjus küldöttgyűlésbe, te pedig vezetőségi tag lettél. Merre viheti, és miben változhat a szervezet működése a te jelenléteddel?
Felgyorsulhatnak azok a modernizációs folyamatok, amelyekben a hagyományos gondolkodású régebbi tagok finoman szólva sem voltak partnerek. Idegen volt számukra sok olyan innováció és újítás, amiket mi évek óta szerettünk volna bevezetni, de nem voltak ebben partnerek, és inkább a régebbi módszerekhez ragaszkodtak.
Hogyan nézett ez ki a gyakorlatban?
Nem arról van szó, hogy a régebbi tagok leszavazták a reformokat, hanem egyszerűen olyan ügyek vitáiról szólt a küldöttgyűlés, amik - meglátásunk szerint - másodlagos dolgok voltak, és egyszerűen nem jutott arra idő hogy az általunk felvetett dolgok terítékre kerüljenek. Például, az egyik küldöttgyűlés háromnegyede szólt arról, hogy a jazz műfaji alkategóriáit hogyan nevezzük el, miközben sokkal fontosabb dolgokra már nem jutott idő. Ilyen a jövőben már nem fordulhat elő.
Milyen innovációval készültök?
Egy már meglévő újítás, a Szerzői Információs Rendszer továbbfejlesztésén dolgoztunk. Ennek egyik sarkalatos pontja, hogy a szerző követni tudja a rendszerben, még a jogdíj felosztás előtt, hogy a szerzeménye melyik médiumban hányszor, és hogyan jelent meg, valamint létrehoztuk az ehhez kapcsolódó korrekciós lehetőséget is. Régi probléma volt, hogy az akinek az év utolsó két hetében voltak koncertjei, az már csak a következő évre tudta azt lejelenteni, mert az Artisjusnál senki nem dolgozott az év végén, a két ünnep között. Ezért az előző tárgyévre vonatkozó lejelentéseket a következő év februárjáig toltuk ki. Ezt például évek alatt tudtuk csak összehozni. Az új - nagyjából azonos gondolkodású - küldöttgyűlés egy ilyen és ehhez hasonló gyakorlati kérdés akár már három hónap alatt meg tud valósulni. Milyen nehézségeket látsz a jogdíj felosztás kapcsán?
Sokáig azért küzdöttünk, hogy minden adat legyen feldolgozva, és ez alapján minden jogdíj pontosan legyen felosztva. Az éves jogdíj kifizetések határidejének szűkössége miatt fordultak elő hibák, mivel az adatfeldolgozás jelenleg is részben analóg, és félig digitális módszerekkel folyik, és a tíz év alatt megduplázódott lejelentés rengeteg munkát generál a jogdíj feldolgozásnál.
Hamarosan minden uniós tagállam beemeli a törvényei közé a jogdíj kezelésekhez kapcsolódó, un. “17-es” cikkelyként emlegetett szabályozást. Szerinted milyen irányba viszi ez a jogdíjak ügyét?
A Google hozzáállásáról sok mindent elmond az, hogy egy egy ismert hazai lap újságírója szeretett volna egy szakmai kerekasztal beszélgetést összehozni a YouTube videó-lejátszásokból adódó jogdíjak kapcsán. A Google válaszra sem méltatta. A YouTube egy globális termék, nehezen lehet lekorlátozni csak Magyarországra, vagy akár az EU-ra. Az Unió viszonylagos szabad kezet adna a tagállamoknak, ami a jogi engedélyeztetési kérdéseket illeti. De mivel országonként minden piac más, ezért jó lenne, ha egy egységes fizetési rendszert vezetnének be, szerintem a jövőre nézve ez lenne a működőképes megoldás. Viszont amíg döntés születik az ügyben, várjuk azokat a dalszerzőket és szövegírókat, akik szeretnének csatlakozni a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesületéhez. A www.szerzok.org címen található elérhetőségeinken bátran vegye fel velünk a kapcsolatot, mert szükség van az új ötletekre és gondolatokra a folyamatos fejlődéshez.
